Az ember soha nem tudhatja, mi fog történni vele, ha reggel felébred és felkel az ágyából.. Úgyérzem, bármit is teszek, nem lesz jobb.. nem érzem "jól" magam a bőrömben, és a személyiségemmel sem vagyok megelégedve. Nem utált soha senki, én mégis úgy érzem nem vagyok az az ember akit szeretnek.Nincsenek olyan barátaim akik "csak úgy" felhívnak, hogy mi van velem.. :( Mindenki megitél az első benyomás alapján, ami szerintem hülyeség.. volt rá példa, hogy rossz "elsőbenyomásom volt " egy csajról, és a végére kiderült, hogy tök jó fej.. Nem tudom mért hiszi azt mindenki, hogy flegma vagyok.. egyszerűen csak nem nyitok rögtön, mindenki felé és ha nem szimpi, védekezőreakcióként, kicsit visszahúzóóbb leszek..Nem játszom meg magam, mert ilyen vagyok.. Lassan nyílok meg.. és ezt van, aki nem fogadja el. Pedig: "Lassú víz, partot mos"